Szerző: RCISD
03.08.2021
Hírek
Augusztusban útjára indul az Inclusion4Schools csapata, hogy először találkozzon partner intézményeivel
Az Inclusion4Schools az Európai Bizottság Horizon2020 programjában támogatást nyert projekt, amely a szegregált közösségeket és iskolákat hivatott segíteni transzformatív oktatási módszerekkel, közösségépítéssel, szakmai fórumokkal, tréningekkel és tudásmegosztó platformok létrehozásával. Négy ország szervezetei vesznek részt Albániából, Bulgáriából, Szlovákiából és Magyarországról.
Magyarországon a négyszázötvennyolc iskolának kiküldött kérdőívek alapján, húsz intézményt válogattak be a projektbe. Végül tíz iskolával sikerült az első látogatást megszervezni. Elsőként augusztus 16-án Salgótarjánt keresik fel az Inclusion4Schools szakemberei, majd Taktakenéz, Abaújkér, Gyöngyosoroszi, Miskolc, Kecskemét, Tereske, Karcag, Pécs, és Nagyharsány lesz a célállomás.
Biró Zsuzsanna Hanna, a projekt vezetője elmondta, hogy korántsem volt egyszerű feladat bevonni az intézményeket a kezdeményezésbe: „Azt tapasztaltuk, hogy az iskoláknak nincs elegendő kapacitása, mivel sokan éppen hasonló projektekben vesznek részt, és nem tudnak több feladatot felvállalni, annak ellenére, hogy ezen intézmények képviselői lelkesen reagáltak megkeresésünkre”. Emellett a látogatások megszervezése a nyári szünet alatt is egy külön kihívás volt a szervezők számára, tette hozzá a projektvezető.
Az iskolák kiválasztásánál az elsődleges szempont az alacsony társadalmi státuszú gyermekek aránya volt. Mivel Magyarországon van nyilvántartás a gyermekek hátrányos helyzetéről, az 50%-nál magasabb HH/HHH-s tanulóval rendelkező iskolákon belül kerestek partnereket. Emellett törekedtek arra is, hogy a projektben különböző profilú és típusú iskolák jelenjenek meg. Mivel a húsz iskola többnyire gazdaságilag elmaradott falvakban, községekben vagy városokban helyezkedik el, maguk az iskolák a területi szegregáció következtében is szegregálódtak. Ez a helyzet, például, Gyöngyösorosziban, Tereskén, Taktakenézen, Abaújkéren vagy Nagyharsányban, de Salgótarjánban is, egy iparvárosban, ahol szinte minden iskola bekerült a szegregáció által érintett iskolák csoportjába. Karcagi kisváros, Kecskemét, Miskolc, Pécs több iskolával és egyetemmel rendelkező városok, így gazdasági és társadalmi mutatóik is jobbak, mint a többi kiválasztott településé, de ezekben a városokban is találhatunk olyan iskolákat, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, így a városon belüli szegregálódás (gettósodás) tünetei érzékelhetők.
kékkel pedig azok, akik online, vagy egyéb szolgáltatásokat kapnak
Az állami fenntartású intézmények mellett több egyházi iskola is szerepel a listán. Az egyház szerepe az oktatási rendszerben az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt Magyarországon, ami már önmagában is indokolta az egyházi iskolák jelenlétét. Az egyházakat gyakran támadják azért, hogy hozzájárulnak az iskolai szegregációhoz. A projektbe bevont egyházi iskolák ellenpéldát nyújthatnak erre a tendenciára. Emellett Biró Zsuzsanna Hanna hozzátette: „Úgy tűnik, bizonyos felekezetek még az állami intézményeknél is nyitottabbak az együttműködésre. Túl azon, hogy az egyházak tanítása és missziója is a társadalmi szolidaritás felé kellene, hogy mutasson, valószínűleg ez azért van így, mert az egyházak a saját iskolahálózat fejlesztésére és ezek módszertani támogatására elegendő forrással rendelkeznek, illetve e forrásokkal hatékonyabban tudnak élni, mint az erősen központosított állami rendszer. Az egyházi iskolák hálózata jóval kisebb (a projekthez csatlakozókra ez mindenképpen igaz), s bár mindegyik igyekszik saját módszertani központot létrehozni, még így is több kapacitás jut egy-egy feladat elvégzésére, mint a KLIK-es iskoláknál. Az állami intézmények mögött már nincs olyan, szakmailag önálló intézet, amely oktatáskutatással és -fejlesztéssel foglalkozna, nem beszélve arról, hogy területileg kellene ahhoz pedagógiai-módszertani műhelyeket létrehozni, hogy a helyi problémákra megoldások szülessenek.”
A kiválasztási folyamatban az is fontos kritérium volt, hogy az iskolák rendelkezzenek olyan jó gyakorlatokkal, amelyeket érdemes megismerni és megismertetni másokkal, illetve legyen kiépített kapcsolatuk a környékükön működő civil szervezetekkel is.
Az Inclusion4schools egyik célja, hogy minél több iskola csatlakozzon később a közös munkába, és a szakemberek, kutatók, pedagógusok és szülők mellett, a helyi önkormányzatok képviselői is támogassák a kezdeményezést.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Ha szeretnéd figyelemmel kísérni az Inclusion4Schools tevékenységét, és még többet szeretnél megtudni az oktatási szegregáció és egyenlőtlenségek témájáról, vagy bekapcsolódnál a szakmai diskurzusba kövesd Facebook oldalunkat is.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Fénykép forrása: Unsplash