A tanárok felkészítése a sokféleségre: a tanárképzés szerepe
Bár a sokféleség nem új jelenség az európai társadalmakban, annak természete gyorsan változik. Európában a társadalmi sokféleség fokozódik a kontinensen belüli mobilitás, a nemzetközi migráció és a globalizáció következtében. Ezek a társadalmi változások érintik az oktatás helyzetét és intézményeit, egyszerre teremtenek új lehetőségeket és kihívásokat az iskolában és más oktatási intézményekben. Friss kutatások támasztják alá, hogy az iskolákban és a társadalomban egyaránt fokozódik az intolerancia és a társadalmi kirekesztés. Az Európába érkező növekvő számú menekült, menedékkérő és migráns gyermek különleges követelményeket támaszt az iskolákkal és tanárokkal szemben. Ezek a jelenségek arra késztetik a tanárokat, hogy újragondolják a hétköznapi gyakorlataikat és stratégiáikat, hogy meg tudjanak felelni ezen tanulók igényeinek.
Ezek a társadalmi változások rámutatnak arra, hogy a tanároknak és az iskoláknak jobban fel kell készülniük. Képesnek kell lenniük az újonnan érkező diákok támogatására, a tanulók egyéni szükségleteinek kielégítésére, a tolerancia előmozdítására, a sokszínűség tiszteletére és az állampolgári felelősségvállalásra minden iskolai közösségben. Építeniük kell azokra az előnyökre, amiket a sokféleség hoz az oktatásba. A tanárokat fel kell készíteni arra, hogy felismerjék és kezeljék azokat a folyamatokat, amelyek a hátrányos megkülönböztetéshez, kirekesztéshez és rasszizmushoz vezetnek, ahogy az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás növekedését is fel kell ismerjék.
A növekvő sokféleség az európai társadalmakban társadalmi és oktatási lehetőségeket rejt. Ha értékelik és hatékonyan használják, a sokféleség gazdag oktatási forrásként szolgálhat az osztályteremben, gazdagítva a tanulók kompetenciáját és kreativitását, segítve a csoportok közötti kapcsolódást, lehetőségeket teremt a reflexióra és a kortársaktól való tanulásra.
- Ezen sokféleség ellenére a tanári populáció nagyrészt homogén és nincs tapasztalata diverz iskolai közösségben. A tanárok nem érzik magukat felkészültnek arra, hogy különböző társadalmi-gazdasági, kulturális és nyelvi hátterű gyerekeket tanítsanak.
- Hogy megfeleljenek minden, a diákot és iskolát érintő kihívásnak, az európai oktatási rendszereknek fel kell vérteznie a tanárokat releváns interkulturális kompetenciákkal, aminek része a sokféleség értékelése és az alkalmazkodás csakúgy, mint a kulturális önismeret.
- A tanárszakos hallgatók felkészítése magában foglalja a világról és a kultúrákról szóló információ gyűjtését és megértését. A sokféleséggel kapcsolatos kommunikációs kompetenciák fejlesztésének szükségessége a tanárok empátiára való képességéből fakad, és abból, hogy reflektálnak a saját nézeteikre, a kulturális és társadalmi-gazdasági különbségekre.
- Az idegennyelvű gyermekek teljesítményszintjének emelése azt feltételezi, hogy a tanárokat minden tantárgy esetében hatékonyan fel kell készíteni arra, hogy részt vegyenek a nyelvtanulási folyamatban. A nem domináns nyelvek (és kultúrák) támogatása és felértékelése lehetővé teheti a migráns és/vagy kisebbségi háttérrel rendelkező tanulók számára, hogy azonos értékű nyelvi készségeket szerezzenek.
- Növekvő igény mutatkozik arra, hogy a jövő tanárait felkészítsék arra, hogy építsenek a sokféleség előnyeire, a kompenzációs szemlélet felől az inkluzív megközelítés felé mozdulva. A tanárképzés átfogó rendszere elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanárokat felvértezzék azokkal az interkulturális kompetenciákkal, amelyek szükségesek az egyre növekvő iskolai sokféleség kezeléséhez.
Lapozzon bele a dokumentumba